Orvosi medveszőlő

Orvosi medveszőlő

Az Arctostaphylos uva-ursi az északi félteke alhavasi tájain honos örökzöld cserje, amely latin és magyar nevét piros bogyóterméséről kapta. Bogyója a medvéken kívül a vadmadarak táplálékául szolgál, sőt, emberek is fogyasztották. A gyógyászatban nem a termést, hanem összehúzó, keserű ízű levelét alkalmazzák.

Hagyományos alkalmazás
A medveszőlőt az ókor óta húgyúti fertőtlenítőként és vizelethajtóként használják.

Bizonyított hatás
Bár a medveszőlő tradicionálisan használt, jól bevált gyógynövény, amelynek hatásosságát esetleírások is alátámasztják, monopreparátumával nem végeztek klinikai vizsgálatot. Más vizelethajtó növénnyel (pitypang) egy vizsgálat szerint csökkenti a húgyúti fertőzés kiújulásának kockázatát.

Hatásmód
A medveszőlő (hidrokinonszármazék-tartalma miatt) bizonyítottan hatásos a leggyakrabban húgyúti fertőzést okozó baktériumok ellen.

Figyelmeztetések
Rövid távú, megfelelő dózisú adagolás esetén nem ismertek komolyabb nemkívánatos hatások, a növény ésszerű terápiás alkalmazása biztonságosnak mondható. Hosszú ideig tartó túladagolása májkárosodást okozhat. Leggyakoribb mellékhatásai (hányinger, hányás, gyomorfájás) magas cserzőanyag-tartalma miatt alakulnak ki. A medveszőlő sötétre színezheti a vizeletet. Gyógyszer-kölcsönhatásról nem számoltak be, de magas cserzőanyag-tartalma gátolhatja az együttesen szedett gyógyszerek felszívódását.

Várandósság és szoptatás alatt nem alkalmazható.


Adatbázisunkban jelenleg 285 termék és 101 gyógynövény található.